A denevérek inkább a trópusokon élő állatok közé tartoznak, ám vannak fajok, amelyek alkalmazkodtak hazánk éghajlatához, ezért nálunk is fellelhetőek. Viszont télen téli álmot alszanak, ebben az időszakban egyébként sincs elegendő rovar, például szúnyog, ami a táplálékforrásukat jelenti. Téli álmuk ideje alatt testük hőmérséklete lényegesen lecsökken, 5-8 celsius fok környékére is lehűlhetnek. Ilyenkor lassabban veszik a levegőt és percenként 1-2-szer ver a szívük.
Ahhoz, hogy ez a hibernáció problémamentesen menjen végbe fontos, hogy zsírtartalékuk elegendő legyen, amit a tavaszi, nyári és kora őszi időszakban kell felhalmozniuk. Olyan helyen kell átaludniuk a telet, ahol nincs se nagyon hideg, se nagyon meleg, így tudnak majd kellően mélyen hibernálni. Ha ez nem teljesül felébredhetnek, ezáltal hamarabb felélhetik a zsírtartalékukat és elpusztulhatnak. Ezért se szabad őket mély álmukból felébreszteni, megzavarni. Bár olykor-olykor felébredhetnek, hogy a salakanyag ürítésre kerüljön, vagy pozíciót változtassanak, de ez nagy energiát igényel, mivel a testhőmérséklet ilyenkor a normál tartományba kerül vissza.
Hogyan tájékozódnak a denevérek?
Ki ne tudná, hogy mit jelent az ultrahangos vizsgálat, a legtöbb ember már átesett ilyen vizsgálaton, sőt csecsemőkorban kötelező is elvégezni. A denevérekről pedig elmondható, hogy ultrahangok segítségével tájékozódnak. A hanghullámokat hallva mérik fel a távolságokat, azonosítják az akadályokat és határozzák meg az irányokat. Erre egy kísérletet is elvégeztek az 1700-as évek környékén, egy Olasz természettudós, Lazzaro Spallanzani köteleket feszített ki egy helyiségben, amelyekre csengőket akasztott, majd elengedte a denevéreket úgy, hogy a szemüket bekötötte. A denevérek minden akadályt kikerültek, viszont amikor a fülüket nem tudták alkalmazni, mindennek nekimentek.
Az emberek számára nem hallhatóak azok az ultrahangos frekvenciák, amiket a denevérek kibocsájtanak, kizárólag műszerekkel érzékelhetőek.
