Az élelmiszeriparban meglehetősen összetett folyamatok zajlanak, fő célja a területnek, hogy azokat a nyersanyagokat, amelyeket a mezőgazdaság megtermel, különféle módokon feldolgozza, majd továbbítsa további ipari feldolgozásokra. Az élelmiszeriparban az emberi szükségleteket kielégítő termékeket állítanak elő, amelyek lehetnek növényi vagy állati eredetűek, de hazánkban a dohánytermékek és a szeszes italok termelése is a tevékenységi körhöz tartozik.
Mi tartozik a növényi és állati élelmiszerek csoportjába?
A növényi eredetű nyersanyagok feldolgozásának csoportjába tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, növényi étkezési zsírok, mint például a növényi olaj, malomipari termékek, sütőpapírok, illetve a cukor és a száraztészta gyártás is. Ezek között vannak továbbfeldolgozó iparágak is, ahol különböző technológiai műveletek alkalmazásával további feldolgozásokat végeznek. A növényi alapú élelmiszerek túlnyomórészt szénhidrátokat tartalmaznak, fehérjékben szegények, ám vitaminokban, ásványi anyagokban bőségesen gazdagok.
Az állati eredetűek közé tartozik a húsfeldolgozás, halfeldolgozás, állati eredetű zsírok gyártása és a tejfeldolgozás. Az állati eredetű élelmiszerek értéke magasabb, számos fehérjét tartalmaznak. Kevés szénhidrát van bennük, zsírtartalmuk jó energiaforrás. Az állati és a növényi táplálékok kiválóan kiegészítik egymást.
Az élelmiszeriparban, tehát mindkét területen meghatározó az alapanyagok állandó frissen tartása, amelyet felügyelni, ellenőrizni is szükséges, tehát a hűtőház szerepe óriási. A hűtéstechnika nem mindegyik élelmiszer esetében ugyanaz, más eljárás szükséges a húsok, vagy például a zöldségek, gyümölcsök tekintetében. A hűtőházak nagyméretűek, jelentős kapacitással bírnak. Az élelmiszerek eltarthatóságára szigorú szabályok vonatkoznak, ezeket a hűtőházakban dolgozóknak maradéktalanul be kell tartaniuk.